METAFIZIKA ÉS TEOZÓFIA
KÁOSZ ÉS MORFOGENETIKUS MEZŐ
SÁMÁNIZMUS ÉS ENTEOGÉNEK
GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS GYÓGYMÓDOK
FILOZÓFIA
NYELV ÉS KULTÚRA
LEGUTÓBBI TARTALOM
Terence Mckenna : A sámánizmusról
A cikket forditotta : Sendmode | orichalcum workshopRészlet Terence Mckenna , valamikor a ’90-es évek elején tartott előadásából; a szöveg felvételről került lejegyzésre. Ha mindössze negyed órában próbálom meg összefoglalni, ami a sámánizmusról és a hallucinogénekről elmondható, akkor csupán a dolog felszínét érintjük, viszont megpróbálkozom egy afféle bevezetéssel ahhoz, hogyan is gondolkodom erről. A sámánizmus nem pusztán az antropológiának valami sötét és rejtélyes kutatási területe, hanem magát a sámánizmust tekinthetjük úgy, mint a vallás gyakorlatát az első egymillió évben, hiszen nem volt a vallásnak más formája a bolygónkon az elmúlt tizenkétezer évvel ezelőttig bezárólag, ami által az ember egyáltalán a szentséghez valamiféle hozzáférést tudhatott volna a magáénak....
Rupert Sheldrake : Telepátiától a morfogenetikus mezőig
A cikk a " Grál füzetek" 21. számában jelent meg.Az interjút készitette : Dr. Jens Rohrbeck Rupert Sheldrake korunk egyik legtöbb vitát kiváltó biológusa. "A teremtő univerzum" c. műve és az abban kifejtett "morfogenetikus (formaalkotó) mező" elméletét az 1980-as években sokan vitatták, s a neves Nature c. tudományos lap még a "az évszázad égetésre jelölt könyve" jelzővel is illette. Sheldrake elméletei ma széles körben a figyelem központjába kerültek, még a tudatkutatás vonatkozásában is. A hagyományos tudomány által mellőzött azon kisszámú tudóscsoporthoz tartozik, akik nyíltan felvállalják a különleges jelenségek kutatását, így pl. telepátia az állatoknál, a fantomfájdalom, az imádkozás hatása, az anyák és a csecsemők közötti telepatikus hatás, annak képessége, hogy megérezzük, ha...
Ralph Abraham : Káosz és Élet
A cikket forditotta : Strophariad | orichalcum workshopAz interjút készitette : Rebecca McClen és David Jay Brown David: Mivel általánosan ismert az a rendkívüli munka, mellyel foglalkozol, el tudnád röviden magyarázni, hogy miről is szól a káoszelmélet, illetve, hogy te milyen szerepet játszol ezen az izgalmas új kutatási területen. Ralph: A káoszelmélet egy kis ág a dinamikán belül, mely az intellektuális elöörs egy nagyon fontos területe manapság. Átfedi a matematikát, a tudományokat és a számítástudományt, mégsem azonos ezek közül egyikkel sem. Nem a fizika vagy a matematika egy ága, mert ez dinamika! Van tehát ez a szokatlan terület, mely nem matematika, és nem is tudomány, nincs tanszéke az egyetemen, és olyan cím sincs, hogy „dinamikaprofesszor”. Jóllehet, annak ellenére, hogy nem...
Frecska Ede: A valóság két világa
Forditotta : VaultKnowledge | orichalcum workshopAz eredeti cikk: http://www.neuroquantology.com/inde... Részlet, "Frecska Ede: Nonlokalitás és Intuíció, mint a Tudás Második Alapja" című esszéjéből. A tudás ‘perceptuális-kognitív’ alapja az agy kölcsönhatása a fizikai világ lokális aspektusaival. A világ ’direkt-intuitív’ érzékelése a Kozmosz nonlokális vonásaiból származik. Más szavakkal: a Newtoni – Karteziánusi világnézet lokális Univerzuma a normál tudatállapotunk valósága, mely a racionális ’perceptuális-kognitív’ folyamat alapja. Másrészről az elme csatolódása az Univerzum nonlokális aspektusaival, az integratív MTÁ-k valóságát generálják. Tehát alátámasztják a következő ezoterikus hagyományok tanításait: „Két világa van a valóságnak. A fizikai vagy érzékelhető világ nem az...
Julius Evola : A halhatatlanság problémája
E helyütt a halál túlélésének s magának a halhatatlanságnak a problémájával a beavatás, vagyis a valódi önátélés és tapasztalás szempontjából kívánok röviden foglalkozni. Először is azt kell tisztázni, hogy voltaképpen ki az, akinek a további létezés lehetősége a halálban megnyílik. Itt nem lehet szó valamiféle filozófiailag vagy teológiailag elvonatkoztatott entitásról, hanem csakis olyan valamiről, ami ténylegesen létezik, vagy amit egyfajta élő tudatnak lehet nevezni. Ez egy individuális tudat, amelynek lényegét gyakorlatilag egy adott testi–lelki szervezet egységével, valamint az általában vett érzékszervi tapasztalással való összefonódottság adja. Egy ilyen tudat automatikus továbbélését, sőt halhatatlanságát azonban korántsem lehet magától értetődő tényként kezelni. Mindenekelőtt...
László András – Okkultizmus és metafizika
Az okkultizmus és a metafizika közeli rokonságának a feltételezése, sőt ezek szinte teljes azonosítása csaknem általános azokban a körökben, amelyekben a metafizikán nem a filozófia egyik ágát, és nem a filozófia egyik lényeg-megközelítési módját szokás érteni – de nem is a metafizika eredeti – a filozófiával kapcsolatban lévő, ám azt megelőző és meghaladó – filozófia feletti jelentését veszik tekintetbe. Az okkultizmus – mint kifejezés – a latin ‚occultāre’ (elrejteni jelentésű) igével és az ‚occultus, occulta, occultum’ melléknévvel (amelynek jelentése – rejtett, elrejtett) áll, eredetét tekintve, kapcsolatban. Maga az okkultizmus (occultismus) szó – mint irányzatok és szemléleti utak összefogó megnevezése – Eliphas Lévy, a keresztény kabbalisztika e jelentős alakja révén vált...