Metafizika és Teozófia

Szabó Lajos: A hit logikája

Szabó Lajos: A hit logikája

aug 3, 2024 |

TEOCENTRIKUS LOGIKA "Az Isten van valamiként, minden gondolatnak alján"Ady Endre A logika kérdéséhez1. Minden egyes gondolkodó, illetve ennek a gondolkodónak a produktivitása, kisebb vagy nagyobbállomása az örök egy logikának. De nem felejthetjük el: vannak bőven zsákutcák és holtvágányok.A logika perennis – vagy más szóval: a teocentrikus logika – korszerű vetülete, amelynektervét és első cölöpeit most a nyilvános kritika ítélete alá bocsátjuk, nem azonos a szaktudományi logikával, legyen az pozitivista vagy idealista törekvésű, bár több ponton tartja vele a közösséget. Így elsősorban: szintén a tudományos precízió igényével lép fel. Ezenkívül: ha a közhasználat értelmében vett logikával szemben változott és bővített is a funkciója, mégis problémáinak relatív többsége a tradicionális...

László András: Hit és tudat

László András: Hit és tudat

júl 27, 2024 | ,

Az alapkifejezések (alapszavak) a görög nyelvből valók. A hit eredeti neve, a pistis, ami a latin nyelvben a fides. Ez a fogalom (kifejezés) nem abban az értelemben jelent hitet, mint ahogyan azt ma általában felfogják vagy elképzelik. Nem valaminek a meglétében való bizalmat jelent, hanem egy olyan transzcendentális bizonyosságot, amely az empirikus megismerés lehetőségein messze túlmutató szférákkal van összefüggésben. Ez a transzcendentális bizonyosság intuitíve elővételezett. Olyan transzcendentális bizonyosság, amely intuitív elővételezésen alapszik. A fides, ami egyfelől ugyanezt jelenti, másfelől azonban nagyobb hangsúlyt kap benne egy bizonyos értelemben vett hűség, egyszerre jelent hitet és hűséget. Ez a két szó a magyarban is rokonságban van egymással. A transzcendentális...

Bakos József: Mi van?

Bakos József: Mi van?

júl 27, 2024 | ,

„Egész világomat egy felébredésért!…” Egyetlen szabad filozófia, amint egyetlen szabadság-filozófia lehetséges csak: ha a filozófus szabad. Azután akármit nyilatkozik meg, szabad és nyitott arra, amit az imago ignota ábrázol, a „képtelenre”, az ábrázolhatatlanra. Gondoljuk csak meg, az „elgondolhatatlan” kétségkívül elgondolhatatlan…1 Ezzel összefüggésben ki kell jelentenem, hogy nem valódi alternatíva az, amit a tudományfilozófia mint felfedezés kontra feltalálást ismer – még ha Wittgenstein pl. úgy is véli, miszerint a matematika feltalálás és nem felfedezés –, hiszen bár valójában tételeződik a tudatunk számára még el nem ért terra incognita, melynek eszmedzsungeleiben éppúgy bujkálnak vad, még sosem látott idea-ragadozók, amint régi térképeken a fehér foltokra helyezett felírás...

László András: Metaphysico-trāditionālis alapvetés – Egység és Különbözőség

László András: Metaphysico-trāditionālis alapvetés – Egység és Különbözőség

júl 24, 2024 | ,

Ebben a cikkben a legmeghatározóbb alapelvekkel foglalkozunk. Ez összefügg a megnevezéssel, irányulással, azokkal a kategóriákkal, amelyek körében vizsgálódásainkat, rátekintéseinket folytatjuk. Első sorban azzal foglalkozzunk, amit metafizikának nevezünk, a legszorosabb összefüggésben azzal, amit a transszcenzionalitással kapcsolatban gondolunk. A trasszcenzionalitás egy gyűjtőnév ebben az esetben, és két fokozata van, ami ugyanakkor a metafizikának a két fokozatát is jelenti: az első fokozatot úgy nevezzük, hogy trānscendentia vagy trānscendēns. Ez az egyik fokozat. A másik, magasabb transszcenzionalitás-fokozat, vagy metafizika-fokozat azt a nevet viseli, hogy trānsscendentāle. Ha melléknévként, jelzőként használjuk, akkor trānsscendentālis hímnemben, és trānsscendentālis nőnemben, és...

Hamvas Béla: Eksztázis

Hamvas Béla: Eksztázis

júl 24, 2024 |

A szentkönyveket az ember kinyilatkoztatás útján kapta. Mint a hagyomány minden lényeges fogalma, a kinyilatkoztatás is a szektáknak vagy a racionalizmusnak, és így a fantazmagóriának vagy a tagadásnak esett áldozatul. Ha a hagyomány megszakad, ez a kettős törvénytelenség mindig fellép, a túlzás és a lekicsinylés, a közösségben az individualizmus és a kollektivizmus, a morálban a fennhéjázás és az elaljasodás. Mérték nélkül nincs törvény, nincs közösségi rend, nincs erkölcs és nincs tudás. A hagyomány vonzerejében élőnek a kinyilatkoztatásra való érzékenységet megérteni részben könnyebb, részben nehezebb, mint a hagyományon kívül állónak. Könnyebb azért, mert abban, hogy valaki a kinyilatkoztatás részese legyen, nincsen semmi természetfeletti. "Megértettem, mondja a Li-ki, hogy a nagy...

Julius Evola: A felébredés doktrínája

Julius Evola: A felébredés doktrínája

júl 24, 2024 | ,

I. Az „aszkézis” változatairól Az „aszkézis” szó eredeti jelentése – a görög képezni, képzés, római értelmezése: fegyelem. A megfelelő indo-árja fogalom a tapas (tapa vagy tapo a páliban), szintén hasonló jelentésű; attól eltekintve, hogy a tap szótőnek van „forrónak, ill. izzónak lenni” jelentéstartalma is, és így tartalmazza az intenzív koncentráció, a tűzhöz hasonló izzás gondolatát. Ugyanakkor a nyugati civilizáció fejlődésével az „aszkézis” fogalma speciális jelentést vett fel (származékaival együtt), amely különbözik az eredetitől. Nemcsak az történt, hogy rendkívül vallási jellegű árnyalatot kapott, hanem azzal a hitre általánosan jellemző tónussal együtt, amely uralkodóvá lett a nyugati népek körében, az „aszkézis” összekapcsolódott a test sanyargatásával és a világról való...

László András: Mi a metafizikai tradicionalitás?

László András: Mi a metafizikai tradicionalitás?

júl 24, 2024 | ,

A metafizikai tradicionalitás megelőzi és meghaladja azt, amit létszemléletnek nevezünk: meghatározója egy egyetemes érvényű és kiterjeszthetőségű létszemléletnek. A metafizikai tradicionalitás az időfeletti eredetű, ősi és kikezdhetetlenül maradandó rendben, tanításban, tanítások összességében és egységében, archaikus kultúrákban, megvalósítási utakban, a vallások lényegi szellemiségében, szakrális művészeti ágak alkotásaiban, szellemi megalapozottságú tudományokban fejeződik ki. A megnevezésben a metafizika a görög ‚ta meta a physika’ kifejezésre vezethető vissza; ennek két – egymáshoz hasonló – értelmezési fordítása lehetséges. Az első és szintjében alacsonyabb: ‚azok, amik a természetieken túliak’; a második és a magasabb értelmet kifejező fordítás: ‚azok, amik a létesülteken...

Hamvas Béla: A Vízöntő

Hamvas Béla: A Vízöntő

júl 24, 2024 |

Aki csillagászattal csak egészen keveset foglalkozott, tudja, hogy mi a precesszió. Ezzel a kifejezéssel azt az eltolódást jelölik meg, amelyet, lehet, a Föld tengelyének ingadozása idéz elő. Tudjuk, hogy a Nap tavaszi napéjegyenlőség idején a Kos csillagképének pontosan nulla fokán kel, ahogy őszi napéjegyenlőség idején pontosan a Mérleg nulla fokán. Az előbbi a tavasz, az utóbbi az ősz kezdete. Csakhogy a dolog nem szokott egyezni. A Föld tengelyének ingadozása következtében évről évre nem is mérhető eltérés keletkezik. A Nap hajszálnyival odébb kel. De ha két év között a különbség csaknem semmi, száz év alatt már, ha nem is számottevő, de mérhető. A különbség kétezer év alatt körülbelül harminc fokot tesz ki hátrafelé, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség pontja előrehalad. Ezt hívják...

Bakos József : Grál misztériumok

Bakos József : Grál misztériumok

júl 24, 2024 | ,

 RÉSZLET EGY NAGYOBB TANULMÁNYBÓL  C’est de Graal dont nus ne doitLe secret dire ne conter... és “ A tőzsde sovány vigasz a Szent Grálelvesztésére." Schumpeter A kérdésre: hol van a Grál? annyiféleképpen válaszolhatunk, ahány vetülete van a misztériumnak. Legalább tizenkettő. De minden lehetséges válaszban a mélyebb szinthez tartozik az a megoldás, mely szerint a válasz maga a Grál utáni kutakodás, keresés, a Quest. Mert mint a tradíciókban oly sok minden, a Grál is egyszerre önnönmagához vezető folyamat, e folyamat során egy adott stádium és csak utolsósorban “dolog" vagy szubsztancia. Mint ahogy például az alkímiában ilyen a Mercurius. Kiinduló szubsztancia, a hetes rendű alkímiai opuszban egy fázis, de mint pszicha-és misztagógus végigvezet az egész folyamaton az Opus Magnumig, ami...

Marton Marcell : A Teremtés természete

Marton Marcell : A Teremtés természete

júl 23, 2024 |

A cikk az  "Ökotáj, 33–34. sz. 2004. 60–64. o."  jelent meg "Ha valaki elhagyja a Teremtést egy napra, akkor a Teremtés két napra hagyja el őt." Tábor Béla és Szabó Béla teszik ezt az alapvetést a Vádirat a szellem ellen című könyvükben. A szellem akciója: a teória. Theo rein, azaz "isten dolga". Kifejtése a praxis, a gyakorlat: "a test akciója". A leggyakoribb vád, ami a teóriát, az elméletet éri, az, hogy nem képes a gyakorlatban megvalósulni. Holott amit elméletnek nevezünk, illetve amit e szón értenek, a legtöbb esetben csak képzelődés, álmodozás, akarva vágyakozás és spekuláció. Ezek ugyan mind az ember emocionális és mentális tevékenységei közé tartoznak, de semmi közük a teóriához. A teória nem más, mint cselekvő jelenlét a Teremtés művében. Csak ezen az alapon juthatunk el a...