Metafizika és Teozófia

Bakos József : Egy új AION – és ami még jöhet

Bakos József : Egy új AION – és ami még jöhet

júl 23, 2024 | ,

Mondják, a pokolba vezetõ út is jószándékkal van kikövezve. Márpedig jószándékban mainapság azután nincs hiány. Megélénkült, zsibong a vallási-okkult, sõt misztikus (misztifikált) piac. A fásult materializmus gyermekistállójában felnevelkedett, spirituálisan analfabéta új nemzedékek bociszemét újra és újra elfutja a könny, a jóság, a szeretet, közösség és a humanista moslék láttán, melyet a double bind apostolai most feltálalnak még kétségesebb eledelek - mint a nemzeti zamatok - mellé, és amit végül is a vallási lények (a numinózum, a mysterium tremendum) helyébe idólumnak állítanak. Így azután az amatõr mûvészkedés, táncházas soha-nem-létezett-nép mentése után itt az amatõr kegyeskedés, most felfedezik a frusztrált ego sebeinek újtípusú nyalogatását: a dilettáns vallásoskodás betû...

Jacob Böhme: De Electione Gratiae, Kegyelmi Kiválasztás, vagy Isten akarata az Ember felett

Jacob Böhme: De Electione Gratiae, Kegyelmi Kiválasztás, vagy Isten akarata az Ember felett

júl 22, 2024 |

RÉSZLET JAKOB BÖHME: SZENT SÓVÁRGÁS CIMŰ MŰVÉBŐL   1. FEJEZET  ISTEN EGYETLEN AKARATA.  BEVEZETÉS ISTEN LÉNYÉNEK KINYILATKOZTATÁSÁBA.  MI AZ EGYETLEN ISTEN?  1. Isten Mózesnél kinyilatkoztatott hangon szól Izrael népéhez (e hangban rejtettségéből valódi, teremtményi módon megnyilatkozó, zengő hangba lépett és hallatta magát, hogy a teremtmény felfoghassa): Én vagyok az Úr, a te Istened, az egyetlen Isten, más isteneket ne tisztelj mellettem. (Kiv 20, 2, 3; Törv 6, 4.) Mózes mondja: Az Úr a mi Istenünk haragos, hév Isten, és emésztő tűz. Másutt: Az Úr könyörületes Isten. Továbbá: Szelleme a szeretet lángja (Törv 4,24-31). 2. Az idézett mondások ellentétesnek látszanak, mert Isten haragos Istennek és emésztő tűznek nevezi magát, de a szeretet lángjának is, amely csak az egyedüli Jó lehet,...

Bakos József : Hermetikus feljegyzések

Bakos József : Hermetikus feljegyzések

júl 21, 2024 | ,

A törvényben minden szónak mélyebb értelme és rejtett titka van; amit a törvény elbeszél, az csak a törvény köntöse, és jaj annak, aki a köntöst tekinti a lényegnek magának.” (Sefer ha-Zóhar)   I. Solutio   Aki megfigyelt már frissen kipattant levelet tavasz elején, az tudja, hogy színe még annyira transzparens, világos zöld, hogy akár sárgászöldnek is vélhetjük. Nem érte még igazán eső, nap, por, vihar, nincs még tapasztalások mély erezete rávésve. Egy új ciklus kezdete, a megelőző tél sötétsége, feketesége (nigredo) után, az év valódi kezdete, az évé, ami kis körében mindent tartalmaz, ami az egészre vonatkozik: a világra éppúgy, mint az emberre; az időre éppúgy, mint a térre. Körök ezek is, egyetlen nagy ciklus derivátumai, csak az emberi tudat köre szabdalja szét aspektusai...

László András : Az élet és a halál benső lényege

László András : Az élet és a halál benső lényege

júl 21, 2024 | ,

A keletkezést, a létesülést végül is megszűnés és elmúlás követi. Csak az romolhatatlan és elmúlhatatlan, aminek nincs sem időbeli, sem elvi kezdete – és aminek nincs kezdete, annak vége sem lesz. A különböző örökkévalósági és időbevetettségi formák tisztázásához néhány fogalmat elemeznünk kell. Az abszolút örökkévalóság, az időtlen örökkévalóság neve: ‚aeternum’ vagy ‚aeternitās’. Az idővel együtt keletkezés és az idővel együtt való elmúlás sajátos és relatív örökkévalóságának a neve ‚sempiternitās’, ez olykor ‚aevum’ néven is megjelenik. Az időben való (quāsi) „örökkévalóság”, az időbeni megnyújtottság: a ‚perpetualitās’. Az ‚aevum’ kifejezés az utóbbiaknak együttesét is jelenthette. Az ‚aeternum’ időtlen, időfeletti abszolút örökkévalóság; a ‚sempiternitās’ egy relatív örökkévalóság,...

Hamvas Béla: Kiengesztelődés

Hamvas Béla: Kiengesztelődés

júl 21, 2024 |

Részlet a Patmosz II. kötetéből.  A hiteles gondolkozásnak a jelenből kell kiindulnia. A tényleges jelenlét azonban nem elég. Ez még csak szituácionizmus. A modern gondolkozást jelentékennyé az teszi, hogy a jelenkorra az egyetemes emberi mértéket alkalmazza. A jelen csak így válik mérhetővé. A mérték a hagyomány, vagyis a szentkönyvek. Ez annak a szofisztikának, amely kétezer-ötszáz évvel ezelőtt kezdődött, véget vet. Mert a dolgok mértéke nem az ember. A dolgok mértéke az emberiségnek a létezésről való tudása, amely mindig megvolt, ma is megvan, de az emberek többsége számára eltemetve, meg nem valósítható, mint Böhme és Guénon mondja, arról csupán néha egy-egy magányos, néha kisebb zárt közösség tudott. Ez a mérték, mint a normális magatartás, minden emberben megvan; ezt hívják...

Julius Evola : A halhatatlanság problémája

Julius Evola : A halhatatlanság problémája

júl 19, 2024 | ,

E helyütt a halál túlélésének s magának a halhatatlanságnak a problémájával a beavatás, vagyis a valódi önátélés és tapasztalás szempontjából kívánok röviden foglalkozni. Először is azt kell tisztázni, hogy voltaképpen ki az, akinek a további létezés lehetősége a halálban megnyílik. Itt nem lehet szó valamiféle filozófiailag vagy teológiailag elvonatkoztatott entitásról, hanem csakis olyan valamiről, ami ténylegesen létezik, vagy amit egyfajta élő tudatnak lehet nevezni. Ez egy individuális tudat, amelynek lényegét gyakorlatilag egy adott testi–lelki szervezet egységével, valamint az általában vett érzékszervi tapasztalással való összefonódottság adja. Egy ilyen tudat automatikus továbbélését, sőt halhatatlanságát azonban korántsem lehet magától értetődő tényként kezelni. Mindenekelőtt...

László András – Okkultizmus és metafizika

László András – Okkultizmus és metafizika

júl 19, 2024 | ,

Az okkultizmus és a metafizika közeli rokonságának a feltételezése, sőt ezek szinte teljes azonosítása csaknem általános azokban a körökben, amelyekben a metafizikán nem a filozófia egyik ágát, és nem a filozófia egyik lényeg-megközelítési módját szokás érteni – de nem is a metafizika eredeti – a filozófiával kapcsolatban lévő, ám azt megelőző és meghaladó – filozófia feletti jelentését veszik tekintetbe. Az okkultizmus – mint kifejezés – a latin ‚occultāre’ (elrejteni jelentésű) igével és az ‚occultus, occulta, occultum’ melléknévvel (amelynek jelentése – rejtett, elrejtett) áll, eredetét tekintve, kapcsolatban. Maga az okkultizmus (occultismus) szó – mint irányzatok és szemléleti utak összefogó megnevezése – Eliphas Lévy, a keresztény kabbalisztika e jelentős alakja révén vált...