Őshagyomány

László András: Hit és tudat

László András: Hit és tudat

júl 27, 2024 | ,

Az alapkifejezések (alapszavak) a görög nyelvből valók. A hit eredeti neve, a pistis, ami a latin nyelvben a fides. Ez a fogalom (kifejezés) nem abban az értelemben jelent hitet, mint ahogyan azt ma általában felfogják vagy elképzelik. Nem valaminek a meglétében való bizalmat jelent, hanem egy olyan transzcendentális bizonyosságot, amely az empirikus megismerés lehetőségein messze túlmutató szférákkal van összefüggésben. Ez a transzcendentális bizonyosság intuitíve elővételezett. Olyan transzcendentális bizonyosság, amely intuitív elővételezésen alapszik. A fides, ami egyfelől ugyanezt jelenti, másfelől azonban nagyobb hangsúlyt kap benne egy bizonyos értelemben vett hűség, egyszerre jelent hitet és hűséget. Ez a két szó a magyarban is rokonságban van egymással. A transzcendentális...

Bakos József: Mi van?

Bakos József: Mi van?

júl 27, 2024 | ,

„Egész világomat egy felébredésért!…” Egyetlen szabad filozófia, amint egyetlen szabadság-filozófia lehetséges csak: ha a filozófus szabad. Azután akármit nyilatkozik meg, szabad és nyitott arra, amit az imago ignota ábrázol, a „képtelenre”, az ábrázolhatatlanra. Gondoljuk csak meg, az „elgondolhatatlan” kétségkívül elgondolhatatlan…1 Ezzel összefüggésben ki kell jelentenem, hogy nem valódi alternatíva az, amit a tudományfilozófia mint felfedezés kontra feltalálást ismer – még ha Wittgenstein pl. úgy is véli, miszerint a matematika feltalálás és nem felfedezés –, hiszen bár valójában tételeződik a tudatunk számára még el nem ért terra incognita, melynek eszmedzsungeleiben éppúgy bujkálnak vad, még sosem látott idea-ragadozók, amint régi térképeken a fehér foltokra helyezett felírás...

László András: Metaphysico-trāditionālis alapvetés – Egység és Különbözőség

László András: Metaphysico-trāditionālis alapvetés – Egység és Különbözőség

júl 24, 2024 | ,

Ebben a cikkben a legmeghatározóbb alapelvekkel foglalkozunk. Ez összefügg a megnevezéssel, irányulással, azokkal a kategóriákkal, amelyek körében vizsgálódásainkat, rátekintéseinket folytatjuk. Első sorban azzal foglalkozzunk, amit metafizikának nevezünk, a legszorosabb összefüggésben azzal, amit a transszcenzionalitással kapcsolatban gondolunk. A trasszcenzionalitás egy gyűjtőnév ebben az esetben, és két fokozata van, ami ugyanakkor a metafizikának a két fokozatát is jelenti: az első fokozatot úgy nevezzük, hogy trānscendentia vagy trānscendēns. Ez az egyik fokozat. A másik, magasabb transszcenzionalitás-fokozat, vagy metafizika-fokozat azt a nevet viseli, hogy trānsscendentāle. Ha melléknévként, jelzőként használjuk, akkor trānsscendentālis hímnemben, és trānsscendentālis nőnemben, és...

Julius Evola: A felébredés doktrínája

Julius Evola: A felébredés doktrínája

júl 24, 2024 | ,

I. Az „aszkézis” változatairól Az „aszkézis” szó eredeti jelentése – a görög képezni, képzés, római értelmezése: fegyelem. A megfelelő indo-árja fogalom a tapas (tapa vagy tapo a páliban), szintén hasonló jelentésű; attól eltekintve, hogy a tap szótőnek van „forrónak, ill. izzónak lenni” jelentéstartalma is, és így tartalmazza az intenzív koncentráció, a tűzhöz hasonló izzás gondolatát. Ugyanakkor a nyugati civilizáció fejlődésével az „aszkézis” fogalma speciális jelentést vett fel (származékaival együtt), amely különbözik az eredetitől. Nemcsak az történt, hogy rendkívül vallási jellegű árnyalatot kapott, hanem azzal a hitre általánosan jellemző tónussal együtt, amely uralkodóvá lett a nyugati népek körében, az „aszkézis” összekapcsolódott a test sanyargatásával és a világról való...

László András: Mi a metafizikai tradicionalitás?

László András: Mi a metafizikai tradicionalitás?

júl 24, 2024 | ,

A metafizikai tradicionalitás megelőzi és meghaladja azt, amit létszemléletnek nevezünk: meghatározója egy egyetemes érvényű és kiterjeszthetőségű létszemléletnek. A metafizikai tradicionalitás az időfeletti eredetű, ősi és kikezdhetetlenül maradandó rendben, tanításban, tanítások összességében és egységében, archaikus kultúrákban, megvalósítási utakban, a vallások lényegi szellemiségében, szakrális művészeti ágak alkotásaiban, szellemi megalapozottságú tudományokban fejeződik ki. A megnevezésben a metafizika a görög ‚ta meta a physika’ kifejezésre vezethető vissza; ennek két – egymáshoz hasonló – értelmezési fordítása lehetséges. Az első és szintjében alacsonyabb: ‚azok, amik a természetieken túliak’; a második és a magasabb értelmet kifejező fordítás: ‚azok, amik a létesülteken...

Bakos József : Grál misztériumok

Bakos József : Grál misztériumok

júl 24, 2024 | ,

 RÉSZLET EGY NAGYOBB TANULMÁNYBÓL  C’est de Graal dont nus ne doitLe secret dire ne conter... és “ A tőzsde sovány vigasz a Szent Grálelvesztésére." Schumpeter A kérdésre: hol van a Grál? annyiféleképpen válaszolhatunk, ahány vetülete van a misztériumnak. Legalább tizenkettő. De minden lehetséges válaszban a mélyebb szinthez tartozik az a megoldás, mely szerint a válasz maga a Grál utáni kutakodás, keresés, a Quest. Mert mint a tradíciókban oly sok minden, a Grál is egyszerre önnönmagához vezető folyamat, e folyamat során egy adott stádium és csak utolsósorban “dolog" vagy szubsztancia. Mint ahogy például az alkímiában ilyen a Mercurius. Kiinduló szubsztancia, a hetes rendű alkímiai opuszban egy fázis, de mint pszicha-és misztagógus végigvezet az egész folyamaton az Opus Magnumig, ami...

Bakos József : Egy új AION – és ami még jöhet

Bakos József : Egy új AION – és ami még jöhet

júl 23, 2024 | ,

Mondják, a pokolba vezetõ út is jószándékkal van kikövezve. Márpedig jószándékban mainapság azután nincs hiány. Megélénkült, zsibong a vallási-okkult, sõt misztikus (misztifikált) piac. A fásult materializmus gyermekistállójában felnevelkedett, spirituálisan analfabéta új nemzedékek bociszemét újra és újra elfutja a könny, a jóság, a szeretet, közösség és a humanista moslék láttán, melyet a double bind apostolai most feltálalnak még kétségesebb eledelek - mint a nemzeti zamatok - mellé, és amit végül is a vallási lények (a numinózum, a mysterium tremendum) helyébe idólumnak állítanak. Így azután az amatõr mûvészkedés, táncházas soha-nem-létezett-nép mentése után itt az amatõr kegyeskedés, most felfedezik a frusztrált ego sebeinek újtípusú nyalogatását: a dilettáns vallásoskodás betû...

Bakos József : Hermetikus feljegyzések

Bakos József : Hermetikus feljegyzések

júl 21, 2024 | ,

A törvényben minden szónak mélyebb értelme és rejtett titka van; amit a törvény elbeszél, az csak a törvény köntöse, és jaj annak, aki a köntöst tekinti a lényegnek magának.” (Sefer ha-Zóhar)   I. Solutio   Aki megfigyelt már frissen kipattant levelet tavasz elején, az tudja, hogy színe még annyira transzparens, világos zöld, hogy akár sárgászöldnek is vélhetjük. Nem érte még igazán eső, nap, por, vihar, nincs még tapasztalások mély erezete rávésve. Egy új ciklus kezdete, a megelőző tél sötétsége, feketesége (nigredo) után, az év valódi kezdete, az évé, ami kis körében mindent tartalmaz, ami az egészre vonatkozik: a világra éppúgy, mint az emberre; az időre éppúgy, mint a térre. Körök ezek is, egyetlen nagy ciklus derivátumai, csak az emberi tudat köre szabdalja szét aspektusai...

László András : Az élet és a halál benső lényege

László András : Az élet és a halál benső lényege

júl 21, 2024 | ,

A keletkezést, a létesülést végül is megszűnés és elmúlás követi. Csak az romolhatatlan és elmúlhatatlan, aminek nincs sem időbeli, sem elvi kezdete – és aminek nincs kezdete, annak vége sem lesz. A különböző örökkévalósági és időbevetettségi formák tisztázásához néhány fogalmat elemeznünk kell. Az abszolút örökkévalóság, az időtlen örökkévalóság neve: ‚aeternum’ vagy ‚aeternitās’. Az idővel együtt keletkezés és az idővel együtt való elmúlás sajátos és relatív örökkévalóságának a neve ‚sempiternitās’, ez olykor ‚aevum’ néven is megjelenik. Az időben való (quāsi) „örökkévalóság”, az időbeni megnyújtottság: a ‚perpetualitās’. Az ‚aevum’ kifejezés az utóbbiaknak együttesét is jelenthette. Az ‚aeternum’ időtlen, időfeletti abszolút örökkévalóság; a ‚sempiternitās’ egy relatív örökkévalóság,...

Julius Evola : A halhatatlanság problémája

Julius Evola : A halhatatlanság problémája

júl 19, 2024 | ,

E helyütt a halál túlélésének s magának a halhatatlanságnak a problémájával a beavatás, vagyis a valódi önátélés és tapasztalás szempontjából kívánok röviden foglalkozni. Először is azt kell tisztázni, hogy voltaképpen ki az, akinek a további létezés lehetősége a halálban megnyílik. Itt nem lehet szó valamiféle filozófiailag vagy teológiailag elvonatkoztatott entitásról, hanem csakis olyan valamiről, ami ténylegesen létezik, vagy amit egyfajta élő tudatnak lehet nevezni. Ez egy individuális tudat, amelynek lényegét gyakorlatilag egy adott testi–lelki szervezet egységével, valamint az általában vett érzékszervi tapasztalással való összefonódottság adja. Egy ilyen tudat automatikus továbbélését, sőt halhatatlanságát azonban korántsem lehet magától értetődő tényként kezelni. Mindenekelőtt...